Bibis ujj, de ma azért meccs van

A legutóbbi 16 pontos meccse vége felé Laura gyakran szorongatta a jobb kezét. Olyan nagyon nem aggódtam a közvetítést nézve, hiszen a végén még egy hármast is bevert, de a győztes mérkőzés után azért szörnyen nézett ki a keze. Jegelés, majd gyúrói ellátás, valószínűleg elrepedt néhány dolog a kisujjában. Olyannyira így lehet, mert a mérkőzés közben Laura pattintotta vissza a megfelelő helyre, azért fogdosta többször, csak ez 7700 km távolságból nem látszott igazán. A hét elején még hozzákötötték a gyűrűshöz, de az edzéseken már csak sima rögzítőkötést kapott. Csütörtökön így is rávertek még rá egyet, de azt mondja, hogy szombaton játszani fog.

Erről az a történet jutott eszembe, amikor a pályafutása kezdetén hasonló sérülése volt. Ügyeletes orvos (nem sportorvos) sínbe rakta és Laura így jelent meg a 2 nappal későbbi edzésen. Kriszta megnézte, fogta az ollót és levágta. Nincs eltörve, komoly játékos pedig nem hagy ki edzést - volt a válasz megrökönyödésünkre. Azóta ebben maradtunk, ami a Csata-szellemet illeti.

Ma erős ellenfél jön. Egy gyengébb liga élcsapata a Kentucky Wesleyan. 3 éve 6 ponttal kikaptak tőlük otthon, most idegenben jött el a visszavágás ideje. Ezt pedig egy bibis ujj kedvéért nem hagyja k Laura. Hajrá Tritonok!