Két mérkőzésbe sűríteni 14 évet. Napokig tologattam ezt a feladatot, de aztán elszántam magam és belevágtam. Egy hét távlatából mégis nehéz írni két olyan meccsről, amelyeken Laura remekül játszott, megvertek esélyes csapatot, majd papírformát érvényesítettek, mégis lecsúsztak a rájátszásról. Menjünk sorjában., először a Lewis elleni derbi következik.
Győzelmi kényszerben volt az UMSL a bajnokságot záró 4 hazai mérkőzésén. Kettőt még itthonról figyelhettük, ha nehezen is, de behúzták a találkozókat, majd repülőre ültünk kiszurkolni még két sikert. A Lewis nagy falat volt az utolsó előtti fordulóban. Ez volt az a csapat, amely a 2. helyen állt a bajnokságban, és pont ellenük kezdődött meg a Tritonok felemelkedése másfél hónappal ezelőtt. Idegenben nyertek 11 ponttal, hogy ezúttal otthon gyűrjék le őket.
Villámrajtot vettek az esélyesebb ellenféllel szemben, 8-0, amelyben Laura hármasa is benne volt. Egyébként is távolról sorozták meg a Flyerst, ötször találtak be messziről. Az előny a nagyszünetig megmaradt, hogy a harmadik negyedben, ha nehezen is, de visszaverjenek egy rohamot 41-39-nél elállítva a vérzést. Ismét a nehéztüzérség bevetése hoztak meg a sikert. Mckenzie élesítette először a "fegyverét".
Az utolsó negyedben aztán már látszott, nem lesz itt baj, végül Laura büntetőivel zárták le a találkozót. A győzelem akkor a rájátszás reményét jelentette, de már látszott, hogy az utolsó fordulóban a csillagok szerencsés állása is kell majd a legjobb 8-hoz.
Lorka ezen a meccsen 25 pontot termelt, hogy közben lekapjon még 6 lepattanót is. Úgy tűnt, mintha meg akarná mutatni, ezért érdemes volt ennyit utaznunk. Köszi lányom, egy élmény volt!