Már megírtam a siránkozó cikkemet arról, hogy a William Jewell ellen összeomlott a Tritonok legendás védekezése, de jött Alex és 5 perccel a vége előtt elkezdte kiemelni csapatát a 11 pont mély gödörből. Addig sorra nyelték be a hármasokat és csak nézték a palánkjuk alá besétáló ellenfelet. Azonban 41 másodperccel a vége előtt Laura 2+1-es játékával utolérték a közvetlen riválist. A győzelmet pedig 1,4-gyel a vége előtti trükkös bedobással szerezték meg. Az oldalvonal mellől - három keresztbefutás után - átlöbbölték a hosszúra a fenomenális formában lévő Alexnek, aki pöcizett, a bírók pedig jogos faultot fújtak. Mind a kettőt bepöttyintette, majd lehetett örülni.
Laura a 38. percig nem találta a ritmust, mondanám, hogy fásult volt, de mi csak arra utasították, hogy ezúttal a "nagy forgalom" miatt ne törjön be. Így három rádobása volt egész meccsen, de akkor, 2 pontos hátránynál jött a 40. perc. A csatás szív és mentalitás elindította a győzelemért. Végül 5 ponttal zárt és ehhez jött még 5 gólpassz, az egyik 7 másodperccel a vége előtt, ez is nagyon kellett a második egyenlítéshez. Két lepattanó és 2 labdaszerzés került még a neve mellé a pozitívumok oldalán.
Még 3 mérkőzés, amelyből kettőt kint látunk majd. Szeretnénk sok, sok energiát vinni neki, hogy meglegyen az a fránya rájátszás az utolsó amerikai szezonjában.