Akkor ennek 22 év után vége

Elbukták a DVTK elleni oda-vissza döntőt. Laura közepesen játszott, dobott pontokat, de nem eleget.

Az már a döntő előtt látszott, hogy a DVTK nagyon komolyan veszi az NB I/B döntőjét. Elhoztak mindenkit az első csapatukból, akit lehetett. Mind a két meccset megnyerték, nem is volt igazán kérdés. Ezüstérem Lorkáéknak és azt hiszem ezzel zárta pályafutását.

A második meccs után kérdezgettem, óvatosan, a hogyan továbbról. Azt mondta sokáig, hogy nem beszéltek vele erről, mindenkivel, csak vele nem. Furcsállottam, de már kiderült, hogy ez árnyaltabb a kép.

Kriszta azt mondta, hogy játsszon továbbra is a B-csapatban, a fiatalokat nevelgesse. Erre nemet mondott. Szemmel megértem, hoznak fiatalokat a Diósgyőrből, akinél ő még mindig jobb, legalábbis az adatai ezt mutatják. Eddzen a profikkal és játsszon a kicsikkel? És ezért még pénzt sem akarnak adni? Mi van?

22 év után ez kevés. Igaz, mondtam neki, hogy az NB I/B-ért, ha tényleg akarják, akkor kérjen pénzt, de erre nem hajlanak, meg akarják úszni.

Elismerem, sebessége nem minden NB I-es csapat ellen volna elég, de, hogy a csapat vezetőedzője ne mondjon semmit, hm. Vagy nem merte neki elmondani, nem tudom. Most nyalogatom sebeimet. És nagy ölelés neki az elmúlt két évtizedért.

Azért ma láttam rajta, hogy bántja, dacos szomorúság érződött a hangjában, csak már nem akarja megmutatni, mert nincs mit, a tartás, az fontos dolog.

Talán írok majd még, de hát ez csak egy napló, amit senki sem olvas, mert hülye az url-je. Így talán 10 év múlva belepislantok és megmutatom majd neki, hogy mit gondoltam róla.